Sámánizmus
A sámánizmus a spiritualitás egyik legősibb formája, és az idők hajnala óta gyakorolják. Ez a spirituális hagyomány Szibériából ered, de gyorsan elterjedt az egész világon.
A sámánizmus valamiféle újjászületésen esett át az elmúlt néhány évtizedben, mivel tökéletesen illeszkedik a bolygón elsöprő nagy visszacsatolási mozgalmakhoz. A sámánizmus azonban távolról sem egyszerű hóbort, hanem a személyes fejlődés hiteles útja. Lehetővé teszi, hogy kapcsolódjon az univerzumhoz és a természeti erőkhöz, hogy javítsa létezését.
A sámánizmus spirituális hagyománynak és terápiás módszernek is tekinthető. Képviselője, a sámán közvetítőként működik a természet hatalmai között, a világegyetemben és itt a Földön dolgozók között. A sámán képes meggyógyítani a testedet, az elmédet és a lelkedet.
A sámánizmus a legrégebbi vallás?
Kétségtelen, hogy ennek a spirituális útnak az eredete ősidőkig nyúlik vissza. Valószínűleg Szibériában kezdődött két fő okból, az egyik a sámánizmus kifejezés etimológiája, a másik a sámáni gyakorlatokra utal.
A sámánizmus szó szibériai gyökerű, és az evenki nyelvből származik, a tunguz népek által beszélt nyelvből, amely egyike azon sok népnek, amely évezredek óta él Szibériában. A saman szó azt jelenti, aki táncol és magasra ugrik. A sámánok pedig sokat mozognak a meditációs szertartások során, amelyek összekapcsolják az embert a természet erőivel.
Szibériaiak: Az első bevándorlók
A sámánizmus szibériai eredetének második bizonyítéka az a tény, hogy a világon a legtöbb sámánista gyakorlat a szibériai sámánok szertartásaihoz hasonlít. Szertartásait, mágikus eszközeit és rituális ruházatát mind a sámánizmuson alapuló természetfilozófiák használják.
Ez könnyen megmagyarázható azzal, hogy a sámánizmus gyorsan elterjedt Szibériából a világ más részeire, beleértve Ázsiát, Európát, Afrikát és még Amerikáig is.
Több hipotézis szerint az amerikai indiánok Ázsiából, főleg Szibériából érkeztek. És igaz, hogy az amerikaiaknak vannak olyan tulajdonságai, amelyek megegyeznek bizonyos ázsiai populációkéval, különösen a szibériaiakéval.
A szibériai népeknek folyamatosan meg kell küzdeniük a világ legszigorúbb éghajlati viszonyaival. A hőmérséklet akár –50°C-ra is csökkenhet, ami ritka élelmiszerforrásokat eredményez. Nem lehet meglepő, hogy részt vesznek a hőmérséklettel és körülményekkel kapcsolatos kutatásokban, amelyek hosszú távra nyúlnak vissza, még akkor is, amikor Szibériában még kényesebb volt az élet.
Bőséges lehetőség nyílt arra, hogy Amerikába jöjjenek, valamikor 12 000 és 30 000 évvel ezelőtt, amikor az Alaszka és Amerika közötti tengeri ág, a Bering-szoros befagyott. Könnyedén átsétálhattak volna a két kontinenst elválasztó 92 kilométernyi jégen, magukkal cipelve holmijukat és a sámánizmus szellemi hagyományait.
Mi a sámánizmus gyakorlata?
A szibériai elmélet hihetőbbé válik, ha látjuk a hasonlóságokat a szibériai sámánizmus és más formái között. A sámánizmus alapvetően a sámánok közvetítésen alapul világunk és más birodalmak között: a szellemek, a természet, az állatok és a zöldségek, valamint a halottak birodalmai között.
A sámán a központi szereplő ezen a spirituális úton, az a személy, akit át kell haladnod, hogy kapcsolatot létesíts más látható vagy láthatatlan univerzumokkal, amelyek körülvesznek, mivel ő az, aki tudja, hogyan kell velük kommunikálni.
A sámán spirituális vezető, tanácsadó, próféta, gyógyító és gyógyszerész. Ez holisztikus világlátást feltételez, egy olyan koncepciót, amelyben nincsenek határok az emberi élet különböző aspektusai között: lelkiség , orvostudomány, pszichológia, vallás, jóslás…
Kétségtelenül a sámánok voltak az első eszközök, amelyekkel az emberek kapcsolatba léptek a náluk erősebb természeti erőkkel, akiknek magasabb eredetet és határtalan hatalmat ruháztak.
A természet számos megnyilvánulása (eső, hőség, hideg, napsütés stb.) és a bekövetkezett éghajlati és emberi katasztrófák (szárazság, éhínség, viharok, betegség, halál…) a felsőbbrendűek létezését és haragját jelző jelnek számítottak. erők. Az embereknek meg kellett békíteniük ezeket a természetes erőket, és védelmet és segítséget kérniük. Nem akarták, hogy az erők feldühödjenek, ehelyett védelmet, segítséget és szívességet kértek tőlük minden területen, egy sámán által végzett rituálék segítségével. Az ilyen sámáni szertartások gondoskodtak arról, hogy a vadászat jól menjen, és a növények begyűjtése, az egyetlen élelemforrás, amely az olyan zord, fagyos körülmények között élő népek számára elérhető, ahol a földet nem lehetett megművelni, kedvező lenne.
A rituálékkal megköszönték a levágott állatok húsát, hogy táplálják a törzset, és megáldják a hosszú expedíciókat, amelyekre ezek a nomád népek rendszeresen vállalkoztak.
A sámánizmusban az embert nem tekintik felsőbbrendűnek a természetnél, hanem csak annak egyik elemét. A sámáni hagyományokban az embereknek nincs joguk a Földre, amelyet szentnek tekintenek, mert itt biztosít mindent, ami életünkhöz, táplálékunkhoz, öltözködésünkhöz és menedékünkhöz, stb.
Mit tehet egy sámán?A sámánokkal számos körülmény között konzultálnak: megoldást találni a napi problémákra, meggazdagodni, gyógyulni, kapcsolatba lépni az eltűntekkel, elnyerni a természeti erők kegyeit, stb.
Ha egy személy feltárta a problémáját, a sámán általában transzba kerül egy különleges szertartás végrehajtásával. Ezután különböző gyakorlatok, mágikus eszközök és varázslatok segítségével a sámán magasabb tudatállapotában más világokba utazik.
Odaérve az adott problémának leginkább megfelelő tanácsot kér a természeti erőktől (magasabb szellemek, halottak, állatok vagy növények). Amikor visszatér transzállapotából, alkalmazza a magasabb világok ajánlásait.
A sámánizmussal összefüggésben a sámán lényeges, ha nem a legfontosabb helyet foglal el a természettel harmóniában élő társadalmakban, amelyet tisztelni kell élőlénynek tekintenek.
A sámán valójában az egyetlen, aki kapcsolatba tud lépni a természet erőivel. Olyan adottságokkal rendelkezik, amelyet egy másik tapasztalt sámánnal való érintkezés útján kell fejlesztenie, aki a lelki tanítómestere lesz. Egy sámántanoncnak hosszú és nehéz beavatási időszakon kell keresztülmennie, mind mentálisan, mind fizikailag, mind szellemileg. Nemcsak el kell érnie határainak végét, hanem túl kell lépnie rajtuk, hogy teljesen kifejlessze erejét, és képes legyen a magasabb világokba utazni, hogy kapcsolatba lépjen a szellemekkel.
Hogyan gyógyítanak a sámánok?Lelki tanítómestere éber szeme alatt megtanulja, hogyan lépjen transz állapotba, hogy kapcsolatba lépjen a szellemekkel, a természet magasabb entitásaival, állatokkal, növényekkel és ásványokkal, valamint azokkal, akik már elhunytak.
Ezután megtanítják a gyógyulásra, megtanulva felismerni a gyógynövényeket, kitalálni a természetes gyógymódokat, és asszimilálni a növények és ásványi anyagok gyógyászati tulajdonságait.
Amikor egy beteg eljön hozzá, egy rituálét végez, melynek során transzba kerül és más világokba utazik. Ott megkéri a természeti erőket, akikkel kapcsolatba lép (magasabb szellemek, halottak, állatok vagy növények), hogy megtalálják a legjobb gyógymódokat.
Amikor visszatér a transzból, előkészíti és beadja azokat a természetes gyógymódokat, amelyeket a meglátogatott különféle spirituális dimenziókból hozott magával.
A sámán lényegében spirituális mester
Közvetítőként e világ és a magasabb szellemek között a sámán képes párhuzamos univerzumokba utazni, hogy találkozzon velük. A múltba vagy a jövőbe is kivetítheti magát, hogy pszichikus jóslást hozzon létre és/vagy megjósolja, mi fog történni. Egyértelműen tud válaszolni az emberek által feltett kérdésekre is, akik azután alkalmazzák tanácsait és a túlvilágról visszahozott gyógymódokat.
Válaszai rejtélyesek lehetnek, és meg kell fejteniük azokat a hozzá fordulóknak, hogy megértsék jelentésüket, ami szükséges lehet lelki fejlődésükhöz és az őket körülvevő világ jobb megértéséhez.
Amellett, hogy képes gyógyítani és megjósolni a jövőt, a sámán mindenekelőtt egy spirituális tanítómester, aki segít az embereknek megtalálni az igazi útjukat az életben, és spirituálisan fejlődni. Ennek érdekében értékes tanácsokat ad személyes helyzetükhöz igazítva, beleértve a legjobb gyakorlatokat és meditációkat, imákat és védelmet, hogy segítse őket a választott életútjukon.
Megmutatja nekik, hogyan kell függetlennek lenni, kapcsolatba lépni és kiaknázni a természet erői által nyújtott segítséget, valamint a természet megőrzésének legjobb módjait. Így az emberek tudják, meddig tudják kiaknázni a természeti erőforrásokat, természetesen csak szükség esetén, szükségleteiktől függően. Se több se kevesebb. A természetet nem szabad kifosztani vagy szennyezni.
Az emberek tudták, hány állatot kell megölniük, hogy táplálják családjukat és a törzset. Leölésük után hódoltak az állatoknak, és csak annyi gyümölcsöt és bogyót gyűjtöttek, hogy kielégítsék a szükségleteiket.
A sámán szent tüzeA tűz fontos szerepet játszott a sámáni életben és hagyományban. A tűz volt az a természetes elem, amely közvetítőként működött a kiváltságos kevesek és a szellemek között. A sámánokat a Tűz mestereinek is nevezték, és tudták, hogyan használják ezt tökéletesen a szertartásaik során, hogy összekapcsolják az embereket a szellemekkel.
A lelki világgal való közvetítő szerepe mellett a tűz megtisztít.
A tűz tehát egy módja annak, hogy a sámánok kapcsolódjanak az univerzum teremtőjéhez, akit gyakran Nagy Szellemnek neveznek, különösen sok amerikai hagyományban. A tűz a Nagy Szellem vonzásának és a vele való kommunikációnak egy módja. A tűz az emberek hírnöke is, követeléseiket és kéréseiket továbbítja a magasabb világok felé. A sámáni filozófiában a tűz, mint a természet minden eleme, szent élőlény.
A tűz összehozta az embereket, miközben a törzsek egy központi láng körül gyűltek össze, ahol minden fontos döntést meghoztak, és az emberek együtt imádkoztak.
A tűz az anyag átalakulásának és az újjászületésnek a szimbóluma is. Amikor egy sámán, vagy bárki, aki a sámánizmust gyakorolja, tűz előtt imádkozik, negatív gondolatait felemésztik, és helyüket pozitív, építő gondolatok veszik át.
Az átalakulás, amelyet szent transzmutációnak is neveznek, lehetővé teszi az anyag megújulását. és egy új tudatállapot, amely a hátrahagyott hamvakból újjászületik, oly módon, hogy közvetlen és szimbolikus kapcsolata van az emberiséggel.
A görög, egyiptomi és asszír hagyományokban a Főnix hamvaiból való újjászületéséhez hasonlóan a sámánizmusban az ember a szent tűzzel való érintkezés révén születik újjá, felhagyva régi hiedelmeivel, és új, az életkörülmények javulásához jobban alkalmazkodó hitet vesz fel.
A tűz a legjobb módja a tisztításnak, tisztításnak és fertőtlenítésnek. Használható gonosz helyeken, amelyek tele vannak zaklatott lelkek negatív rezgéseivel.
Az ember a tűz előtt imádkozik, hogy megtisztítsa magát a betegségektől és/vagy rossz cselekedeteitől, hogy megváltoztassa és módosítsa azt, ami nem működik az életében, és hogy a megfelelő lábon álljon neki az új kezdetnek.
Tippek a tűzjáráshozA sámánok egyik legfontosabb és leglenyűgözőbb szertartása a híres parázslás. Nyugaton évek óta elterjedt, a végső bátorság bizonyításaként.
A sámánok a tűzön járást rituáléként használják, egy módja annak, hogy kapcsolatba lépjenek a szellemekkel és megtisztuljanak. Ez egyben kiváltója a magasabb természeti erőkkel való egyesülés misztikus eksztatikus transzának.
A tüzet arra használják, hogy a sámánizmus tanítványait beavatják a technikákba. A parázson séta valójában egy fontos lépés minden sámáni beavatásban.
Nyilvánvaló, hogy a szertartás első látásra nehéznek tűnhet, néhány kivételes ember számára fenntartva. Ez igaz és hamis is. Nem sétálsz csak úgy forró parázson. Ennek a tanítvány beavatásának egy adott pillanatában kell megtörténnie, amikor készen áll.
A tűzön járás számos, a tűzzel kapcsolatos fogalmat le kell győzni, különösen Nyugaton, ahol a tüzet gyanakodva tekintik, nem tisztító, hanem pusztító elemnek. Ez a negatív kép gyermekkorunktól fogva a tudatalattinkba ültetődik, és gyakran nehéz megszabadulni tőle. Ez az elsődleges akadálya a tűzön való járásnak.
Ha valakinek sikerült kitörölnie elméjéből a negatív fogalmat, és a tüzet természetes és jóindulatú elemnek tekinti, sokkal könnyebb lesz átmenni egy forró szénágyon.
Ha az elme nem tekinti a tüzet pusztán pusztító elemnek, az sokkal kevésbé érzékennyé teszi a testet a tűzzel kapcsolatos fájdalomra. Ezenkívül a beavatottnak nem szabad a tűzön járást úgy tekintenie, mint a barátok lenyűgözésére vagy a bátorságának bizonyítására, hanem a sámáni beavatásának egyik szakaszaként.
Azok az emberek, akik úgy döntenek, hogy a tűzön járnak, tegyék ezt, hogy regenerálják magukat, megtisztuljanak a pszichés szennyeződésektől, és emeljék tudati szintjüket, hogy kommunikálni tudjanak a Nagy Szellemmel és a magasabb világokkal.
A tűzön séta segít jobban megismerni önmagad, felfedezni olyan képességeket, amelyekről nem is tudtad, hogy rendelkezel, és felébreszti belső erődet az életerő növelésével. Ha sikerül elérned ezt a tudatszintet, nemcsak átsétálsz egy forró szénágyon anélkül, hogy fájdalmat éreznél, hanem valódi spirituális előnyökkel is gazdagodhatsz.
Következtetés: A sámánizmus vagy a spirituális ökológia gyakorlata
A sámánizmus egy spirituális út, amely nyitva áll a minket körülvevő látható és láthatatlan világok felé.
A sámánizmus lehetővé teszi, hogy a világról egy hagyományos, de egyben elképesztően modern látásmódot is alkoss az életről és az ökológiáról. Nem tekinti az embert a Föld tulajdonosának, hanem az embert csak egy elemnek tekinti a sok közül a világegyetemben. Bolygónk szentnek számít, és a legjobb, amit tehetünk, hogy nem a bolygót változtatjuk meg, hanem a saját hozzáállásunkat.
A sámánizmusnak köszönhetően az emberiség felemelheti tudatát és kommunikálhat a Természettel. Nem ragadozója a földnek, hanem szolgája, aki mindig a harmóniára törekszik.
