A TÖKÉLETES jelenet a Mission Impossible Ghost Protocolban (VIDEO)
Ebben FandomWire Videóesszé, elmagyarázzuk, miért EZ a TÖKÉLETES jelenet Mission Impossible Ghost Protocol .
Nézze meg az alábbi videót:
Iratkozz fel Nyomja meg az értesítő harangot, hogy soha ne maradjon le egyetlen videóról sem!
Mission Impossible Ghost Protocol TÖKÉLETES jelenet
A Mission Impossible franchise szinonimájává vált a nagy oktánszámú akciónak, az izgalmas kémkedésnek és a hihetetlen mutatványoknak, amelyeket egyetlen férfi hajt végre, látszólag egy végtelen küldetésben, hogy az előző filmben elkövetett őrültségeket is megtegye. Legyen szó ugrásról egy repülőgépről huszonötezer láb magasan a levegőben, vagy szó szerint eltöri a bokáját, amikor egyik épületből a másikba ugrál, Tom Cruise bebizonyította elkötelezettségét, hogy ezt minden idők egyik legnagyobb akció franchise-jává tegye. A kassza és a kritikai fogadtatás alapján pedig joggal mondhatjuk, hogy pontosan ezt teljesítette.
De mindezen csodálatos mutatványok és akciódíszítések között van egy pillanat, amely kiemelkedik a többi közül. Egy jelenet, ami minden, amit egy Mission Impossible filmtől elvárhat. Veszélyes, izgalmas és lélegzetelállító tanúi lenni. Ez tökéletes. Természetesen a Burj Khalifa sorozatról beszélek.
Szóval, mi teszi ezt a jelenetet olyan tökéletessé? Miért tűnik ki ez a pillanat egy kaszkadőr munkájáról és folyamatosan növekvő minőségéről ismert franchise-ban? Nos, rögzítse a szemüvegét, és készüljön fel egy utazásra, miközben belemerülünk a TÖKÉLETES Mission Impossible jelenetébe.
A franchise néhány fiatalabb rajongója azonban meglepődhet, amikor megtudja, hogy a Mission Impossible eredetileg televíziós sorozatként indult, amelyet először 1966-ban adtak le, és hét évadon keresztül futott. Futása során bonyolult cselekményeivel, ügyes álcáival és merész mutatványaival rabul ejtette a közönséget a készítés idejében.
A tévéműsor az Impossible Missions Force hőstetteit követte. Az IMF-et szigorúan titkos kormányzati ügynökségként hozták létre, amelynek feladata veszélyes küldetések végrehajtása világszerte. Jim Phelps csapatvezető vezetésével az IMF-ügynökök a megtévesztés, a technológia és a harc terén szerzett szakértelmüket alkalmazták feladataik végrehajtásához. Minden epizód tartalmazott egy önmegsemmisítő szalagot is, amely részletesen bemutatta a legújabb feladatot, amelyet az ikonikus sor követett: „A küldetésed, ha elfogadod…”
A sorozat sikere megnyitotta az utat egy nagy képernyős adaptáció előtt, amelyet harminc évvel az eredeti sorozat 1996-os bemutatója után adtak ki. És a Mission Impossible folytatásai voltak azok, amelyek valóban a franchise-t a mai globális akciójelenségbe lendítették. .
A kilencvenes évek közepén a legendás filmrendezőt, Brian De Palmát választották az első Mission Impossible film élére, melynek főszereplője egy friss arcú Tom Cruise, mint Ethan Hunt IMF-ügynök. A film egy friss, agyibb perspektívát hozott a franchise-ba, miközben továbbra is bemutatja azokat az izgalmas akciójeleneteket és bonyolult cselekményeket, amelyekről az eredeti tévéműsor ismert.
A film jellegzetes díszlete egy rablás, amely a CIA főhadiszállásán játszódik, és Ethant egy szigorúan védett szoba fölé függesztik. Ez a jelenet a filmtörténet ikonikus darabjává vált az általa közvetített feszültség miatt. Ez egyben az egyik legkorábbi példa Cruise saját mutatványai iránti elkötelezettségére. Így megalapozva a franchise hangsúlyt a gyakorlati hatásokra és az adrenalint pumpáló akciókra ettől kezdve.
Az első film sikere megnyitotta az utat a folytatások sorozatának, amelyek megpróbálták feszegetni az akciókém műfaj határait. A hongkongi akciószerző, John Woo vette át a franchise második részének, a Mission Impossible 2-ben a rendezői feladatokat. A 2000-ben megjelent folytatást átitatták Woo jellegzetes módszerei, a stilizált akciók és lassított képsorok. Noha a film vegyes kritikákat kapott, továbbra is bemutatta Cruise elkötelezettségét, hogy izgalmas mutatványokat mutasson be intenzív fizikai erővel a film elején egy magas oktánszámú önálló hegymászással, valamint egy életveszélyes késes mutatvány segítségével a film csúcsharca alatt.
Maga Mister Mystery Box, J.J. Abrams vette át a 2006-ban kiadott Mission Impossible III rendezői posztját. A franchise-ba bevitte a nagy téttel rendelkező akció és a karaktervezérelt történetmesélés védjegyévé vált keverékét. Ez a rész mélyebbre ásta Ethan Hunt személyes életét, bemutatva feleségét, Juliát, akit Michelle Monaghan alakít. Ez a bejegyzés a franchise vitathatatlanul legfélelmetesebb ellenfelét is bemutatta, akit a néhai nagy Philip Seymour Hoffman alakított. A filmnek sikerült egyensúlyt teremtenie a kirobbanó díszletdarabok és az érzelmi mélység között, ezzel kivívta a kritikusok elismerését és újraindította a franchise lendületét.
Míg a sorozat későbbi bejegyzései továbbra is emelték a mércét az akciófilmek készítése előtt azáltal, hogy olyan pofátlan díszleteket is beiktattak, mint például Tom Cruise, aki felszállás közben kapaszkodik a repülőgépbe, vagy helikopterrel repül árulkodó terepen nagy sebességgel, a 2011-es Mission Impossible-ben ez történt. Ghost Protocol, amely egy igazán ikonikus akciósorozat megtestesítőjét adta.
Vannak így Számos oka lehet annak, hogy a Ghost Protocolban a Burj Khalifa sorozata tökéletes jelenetnek tekinthető, ideértve a gyakorlati effektusok, az intenzív mutatványok, a bonyolult felépítés és a páratlan látvány szilárd bemutatása kombinációját. Vitathatatlanul tökéletes. Annyira szorosan felépített, jó tempójú és bonyolultan megírt, hogy akár saját, feszültséggel teli kisfilmként is működhet. Bemutatja Cruise megingathatatlan elkötelezettségét amellett, hogy halált megvető bravúrokat hajtson végre annak érdekében, hogy magas oktánszámú akciót és szívdobogtató feszültséget hozzon létre.
A Mission Impossible franchise elsősorban két dologról ismert. Az egyik figyelemre méltó képessége, hogy minden egyes résszel újra feltalálja önmagát, ugyanakkor megtartja azokat az alapvető elemeket, amelyek a sorozatot ikonikussá tették, miközben felkarol minden egyes rendező eltérő kreatív látásmódját, így minden filmnek saját hangja és filmkészítési stílusa van. A másik dolog, ami biztosította a franchise hosszú élettartamát és folyamatos relevanciáját az akciómozi folyamatosan változó táján, az a folyamatos célja, hogy feszegesse az akciómozi területén lehetséges határokat. A Ghost Protocol mindkét fronton teljesít, és a szó szoros értelmében tornyosuló látvány, amely a Burj Khalifa pillanata, rávilágít erre.
A Burj Khalifa a világ legmagasabb épülete, és ez szolgál félelmetes hátterül ennek a rendkívüli akciósorozatnak. A jelenet egy szédítő képpel kezdődik, amely bemutatja a felhőkarcoló monumentális jelenlétét és szédülést okozó magasságait, amelyeket főhősünknek meg kell hódítania, így ez az építészeti csoda a jelenet szerves szereplőjévé válik. Brad Bird rendező ügyesen kihasználja az épület nagyszerűségét, hogy felerősítse a sorozat feszültségét és izgalmát.
Hőseink belépnek az épületbe, és elkezdenek berendezkedni abban a helyiségben, ahonnan a küldetést irányítják, miközben Jeremy Renner karaktere tudatja a közönséggel, hogy meddig kell teljesíteniük ezt a küldetést. 34 perc. Simon Pegg karaktere ezután bemutatja azt a problémát, amelyet a csapatnak le kell küzdenie, mivel megszakították a kapcsolatot az ügynökséggel.
Ekkor eldől, hogy Ethan lesz az, aki végrehajtja azt a merész mutatványt, hogy átméretezi az épület külsejét. Azonnal elkezdi méretezni a feladatot, mielőtt ügyesen bemutatnak egy ragacsos McGuffint. A szoba ablakát, amelyben a szereplők tartózkodnak, eltávolítják, és Benji elfintorodik a köztük és a föld között elterülő hatalmas távolságtól, megismételve a közönségnek, hogy ez milyen hatalmas vállalkozás.
Ezután Benji elmagyarázza, hogyan működik az a felszerelés, amelyet Ethan fog használni. Ez egy okos módja annak, hogy gyorsan megállapítsa a téteket és a vizuális jelzéseket, amelyekre figyelni kell. Ezután újabb frissítést kapunk az időkorlátról. Huszonhat perc van csak hátra, hogy Ethan elvégezze ezt az őrült feladatot.
További késlekedés nélkül elindul a nyitott ablakkeret felé, és a jól megvalósított hangtervezés lehetővé teszi, hogy a közönség meghallja a sivatagi szél zúgását, ahogy megtölti Ethan fülét. Ezután az operatőr kerül a középpontba, miközben egy szédülést kiváltó felvételt láthatunk, amely azt a halálos cseppet mutatja be, amely Ethanre vár, ha nem vigyáz. Ezután kilép, és kipróbálja a kesztyűt az ablakon.
Ethan lába egyetlen félelmetes ugrással elhagyja a szilárd talajt, és tisztán ragasztókesztyűje tartja. Megkezdi az utat felfelé, mielőtt a csapat közösen látja, hogy a sivatag széléről érkező homokvihar gyorsan közeledik Dubai felé, tovább fokozva a helyzet sürgősségét.
Egy nagyszerű akciójelenet lényege abban rejlik, hogy képes feszültséget generálni, és a közönséget a helye szélén tartja. A Burj Khalifa sorozat ezt mesterien teljesíti. Attól a pillanattól kezdve, hogy Ethan Hunt belevág merész emelkedőjébe, azonnal a sikerébe és biztonságába fektetünk. Cruise elkötelezett teljesítményének, a kiállított szédítő magasságoknak és a veszély közvetlen fenyegetésének kombinációja intenzív és szívdobogtató élményt generál, amely végig fogva tartja a közönséget.
A Burj Khalifa sorozatot a gyakorlati mutatványok iránti elkötelezettsége és a realizmus érzete különbözteti meg. Tom Cruise, aki a saját mutatványai iránti rettenthetetlen elkötelezettségéről ismert, ismét feszegeti a fizikailag lehetséges határait. Amint bizonytalanul lóg az épületen kívül, dacolva a gravitációval és valódi félelem nélkül, a jelenet hiteles és magával ragadó. Ez a realizmus iránti elkötelezettség mély kapcsolatot hoz létre a közönség és a vásznon zajló cselekmény között, fokozva a pillanat hatását.
A jelenet aprólékos koreográfiát mutat be, amely összetettebbé teszi az akciót. Minden mozdulatot, lépést és a karakterek közötti minden interakciót gondosan hangszereltek, hogy maximalizálják a feszültséget és az izgalmat. A precíz koreográfia nemcsak a jelenet hihetőségét növeli, hanem lehetővé teszi a hitetlenkedés felfüggesztését is, teljesen elmerülve a szemünk előtt kibontakozó nagy téttel bíró drámában. A koreográfia a veszély táncaként hat, leköti figyelmünket, miközben szemtanúi lehetünk a karakterek stratégiai manővereinek és szűk menekülésének.
A valódi veszedelem érzése ekkor kerül a jelenetbe, amikor Ethan egyik kesztyűje meghibásodik. Ahelyett, hogy az állandó kéket jelenítené meg, amelyről korábban a ragasztót jelképezték, hanem halálos vörös színt villant fel, jelezve, hogy „halott”. Ethan ekkor úgy dönt, hogy csökkenti veszteségeit. Leveszi a törött kesztyűt, és a szélnek veti, és figyeli, ahogy spirálisan a földre kerül.
Ethan ekkor bejelenti, hogy elérte a kívánt padlót, és elkezdi használni a fűtött vágószerszámot az üvegablakon. A szerszám ezután hibásan működik és szikrát gyújt, aminek következtében Ethan majdnem halálra esett. Gyorsan gondolkodik, és sikerül kesztyűs kezét egy üvegtáblára csapnia, amitől hevesen nekiütközik. A hátralévő időről még egy frissítést adnak, mielőtt Ethan kijelenti, hogy a visszaszámlálás véget ért nem segítve. A visszaszámlálások nem csak a Mission Impossible franchise-hoz kötődnek, hanem az akció- és kémmozi egészéhez. Legyen szó egy ketyegő bomba visszaszámlálásáról vagy egy számítógépről, amely készen áll a létfontosságú fájlok törlésére, helyes használat esetén a visszaszámláló segít egy magával ragadó és feszültséggel teli pillanatot létrehozni a közönség számára.
Miután felmászik a szerverszintre, elveszítette vágószerszámát, testsúlyával át kell törnie az üveglapot, és be kell jutnia a helyiségbe. Ahogy ezt teszi, az egyetlen jó kesztyűje is megsérül, és pirosan villog, így kevesebb lehetősége van az épületből való visszaereszkedésre.
Miután Ethan megtette, amit tennie kell a szerverteremben, rájön, hogy csak egyetlen valódi lehetősége van arra, hogy visszatérjen oda, ahol lennie kell. Habozás nélkül kidob egy zsinórt, felcsatolja magát, és ugrálva fut le a felhőkarcoló külsején a föld felé. Csak ekkor veszi észre, hogy a vezeték nem elég hosszú ahhoz, hogy elérje a műtőt.
Ahogy az ikonikus főcímdal beindul, vízszintesen futni kezd az ablakokon, mielőtt leugrik, és a zsinór segítségével visszaviszi lendületét a szobába, ahol a csapat többi tagja van. Felszáll a levegőben, majd lecsapja a fejét az ablakkeret tetejéről, és hanyatt zuhan, mire kollégái elkapják és visszarántják a biztonságba. A komikus megkönnyebbülés nagy pillanatában Benji visszatér a szobába, és kijelenti, hogy közeli telefonhívása volt, anélkül, hogy tudta volna, hogy Ethan halálközeli élményben volt része.
Bár a Burj Khalifa jelenet tagadhatatlanul izgalmas, a karakterfejlődés szempontjából mélyebb célt szolgál. Miközben Ethan Hunt az épület szélén lóg, nemcsak fizikai képességeinek vagyunk tanúi, hanem sebezhetőségének, elszántságának és a küldetés iránti megingathatatlan elkötelezettségének is. Ez a döntő pillanat megmutatja jellemének erejét és hajthatatlan elkötelezettségét mások védelme iránt. Az érzelmi tét felemeli a jelenetbe fektetett befektetésünket, puszta látványból a növekedés és rugalmasság narratíva által vezérelt pillanatává változtatva azt.
Az egész vizuális pompája teljesen lélegzetelállító. Az operatőr lenyűgöző vizuális effektusokkal párosulva zökkenőmentesen ötvözi a valóságot és a CGI-t, hogy vizuálisan lenyűgöző élményt nyújtson. Az épület hatalmasságát és a szédítő magasságokat megörökítő széles felvételek intenzív közeli felvételekkel párosulnak, hatékonyan közvetítve a szereplők érzelmi és fizikai küzdelmeit. A világítás és a kameraállások használata tovább erősíti a feszültséget, így a nézők ámulatba ejtik a jelenet puszta vizuális nagyszerűségét.
Egy tökéletes akciójelenet nemcsak a szemünket vonzza le, hanem a hangok világába is bevon bennünket. A Burj Khalifa szekvencia ebből a szempontból kiemelkedik, hangtervezést használ az összhatás fokozására. A zúgó szél, a fém csikorgása, a visszhangzó csend és a heves szívverés mind hozzájárulnak a jelenet magával ragadó jellegéhez. A hangelemek ügyes integrálása fokozza érzékszerveinket, fokozza az izgalmat, és még zsigeriebbé teszi az élményt.
A lélegzetelállító akciók és technikai bravúrok közepette fontos felismerni azt az emberi elemet, amely igazán kivételessé teszi ezt a pillanatot. A szereplők kiszolgáltatottsága, elszántsága és nyers érzelmei alapvetően rezonálnak bennünk. Azáltal, hogy a jelenetet hozzáillő emberi tulajdonságokkal ruházza fel, több lesz, mint pusztán fizikai bravúrok bemutatása; az emberi bátorság és rugalmasság fékezhetetlen szellemének tanúságtételévé válik. Miközben Ethan az áruló magaslatokon navigál, eszünkbe jut saját képességünk, hogy legyőzzük a kihívásokat és szembeszálljunk félelmeinkkel.
Egy jól kivitelezett akciósorozat nem csak kivételes teljesítményt igényel, hanem ügyes szerkesztést és ütemezést is. Itt mindegyik teljes képernyőn látható, könyörtelen tempót fenntartva, és soha nem engedik a közönségnek a levegőt. A szakszerűen kidolgozott szerkesztési lehetőségek biztosítják, hogy minden felvétel és vágás célt szolgáljon, előremozdítva a jelenetet és sebészi pontossággal növelve a feszültséget. Az akció, a feszültség és a karakteres ütemek zökkenőmentes keveredése az elejétől a végéig teljes mértékben leköt bennünket.
Lélegzetelállító környezetétől a gyakorlati mutatványok iránti elkötelezettségen át az aprólékos koreográfián át az érzelmi rezonanciáig… TÖKÉLETES. Azáltal, hogy elmeríti a közönséget egy szívszorító élményben, amely túlmutat a képernyőn, ez a képsor bemutatja a mozi hatalmát, amely félelmet, izgalmat és a filmkészítés mestersége iránti mély elismerést vált ki.
Mindez együtt teszi a Burj Khalifa SCENEin Mission Impossible Ghost Protocolt tökéletes akciósorozattá. Egyetértesz? Ha úgy dönt, hogy elfogadja, az a küldetése, hogy hagyjon megjegyzést alább, és a következő alkalomig ne tegyen olyasmit, amit nem tennék, például motorral lehajtani egy szikláról.
Kövessen minket további szórakoztató tudósításokért Facebook , Twitter , Instagram , és Youtube .
Megjegyzés: Ha webhelyünkön/oldalainkon szereplő független terméket vásárol, kis jutalékot kaphatunk a kereskedőtől. Köszönöm a tamogatásod.
